Laza melós nap után tekerek egyet. Nincs semmi terv,elindulok Kisterenyére,beköszönök a bringás boltba,megállok apósoméknál.
Egy kávé mellett dumcsizunk aztán tekerés tovább,de még mindig nincs egyértelmű célom.
 |
| Kisterenye-Bányatelep |
Innen tervelek ki egy piros jelzésen haladó utat amin eljutok egészen Kazárig. Már többször láttam ezt a jelzést tekergéseim során....,Ágasvár és Salgótarján között kalandos lehet végigmenni rajta.
 |
| Egy elágazót elnéztem...,a fenyves másik oldalán kellene lennem |
 |
| Szépen emelkedő dombok...,sok-sok magasles egyike |
 |
| Hegytetőn...,valahol Kazár és Rákóczibánya között |
Fentről átlátom a helyzetemet,Rákóczibánya felé fogok tovább menni,már nem fogok Kazár felé kerülni. Legalább már ezt az utat is megismerem,legközelebb nem fogok eltévedni az elágazásnál.
Lejtő-emelkedő-lejtő és még egy lejtő...,aztán Rákóczibánya temetőjénél érek be a faluba jól letaposott földúton ami majdnem száraz.
Tekerek a faluban és balra fordulok a szemétlerakóhoz vezető útra,gondolom,hogy levágok egy kanyart...,gondolom...,aztán elérek egy nyitott kapuhoz ami elhagyatott gyártelepre vezet.
Merjek tovább menni? Talán kutyák is lehetnek,ezért visszafordulok.
 |
| Visszafordultam |
 |
| A másik odavezető út |
Ezt most kihagyom,inkább jobbra fordulok és követem a Kisterenye felé vezető sínpár nyomvonalát egy földúton. Talán ez az út vezet a település határához...
Vagy mégsem...,ugyanis elérek egy tanyához,a kerítésen belül kettő kutya megkötve és a kapunál vége az útnak. Nincs kedvem kísérletezni...
 |
| Megint visszafordulok... |
Ez már csak ilyen bolyongós bringázás lett.
Letekertem az első 20 km-t ebben az évben,néhány helyen dagonyáztam,dombokra másztam,gurultam lefelé..,megizzadtam és jól esett.
